7. tétel

Témakör: Portrék

Tétel: Csokonai Vitéz Mihály – stílusirányzatok sokfélesége Csokonai költészetében

„Lelkéből Hortobágy sóhajtott a kultúra felé. Az irodalom pedig ami eljutott hozzá, főleg német és olasz csatornákon, még a rokokó irodalma volt. (…) Mégis különösmód nem annak a kornak költője volt ő, amelynek irodalma hatott rá.. Szavainak színe, íze és ereje minduntalan ellentmond rokokó hideg kecsességének. (…) A Lilla egy pajkos és érzékeny suhanc lírája; csillogó, tűnő színek, édes incselgések és kéjes szomorúság. Ez a suhanc néha naivul fejezi ki magát, nép zamattal és egyszerűséggel. Msajd végigpróbálja játékból a legrafináltabb formákat, s legpressziőzebb jelzőket. Olykor rousseau-i ábrándokba merül, máskor wertheri fájdalomba látszik esni…”

Előzmény: A felvilágosodás Magyarországon

A felvilágosodás hazánkba jóval később érkezett, mint pl. Angliába vagy Franciaországba. Ennek oka: minden országban más a történelmi helyzet; keleten átalakul a forradalmi eszme: cél az elmaradottság leküzdése, a kulturális haladás és a magyar nyelv művelése.

Uralkodók:     a, Mária Terézia 1740-1780 – jó a magyaroknak, mert testőrséget hoz létre Bécsbe, ahol kis hazánk gyermekei rájönnek elmaradottságunkra (pl. Bessenyei György, aki megírta az Ágis tragédiáját 1772-ben, innentől számítjuk a magyar felvilágosodást)

                        b, II. József 1780-1790 – „kalapos király”, hogy ne kössék meg az alkotmány előírásai – jó a magyaroknak, mert enyhíti a parasztság terheit, szabad költözködést biztosít, szabad pályaválasztást, türelmi rendelet, minden faluban legyen egy pap – nem jó: szerzetesrendek feloszlatása, iskolák államosítása rossz az oktatás szempontjából.

- II. József támogatói: jozefinisták, céljuk: polgárosodás, modernizálás

- ellenzék: hagyományőrzők, jakobinusok, jellemző: magyaros öltözködés, hazai nyelv használata→szervezkedés: Martinovics Ignác (1755-1795) egyetemi tanár, kivégzés, többen börtön pl. Kazinczy, Batsányi

Érdekesség: sírfelirata egyik „elindítója” a nyelvújítási harcnak (Árkádi-per), ugyanis Kazinczy azt javasolta álljon a síremléken: „Árkádiában éltem én is”, ezt a debreceniek nem engedték, mert úgy gondolták, az Árkádia szamárlegelőt jelent, holott Kazinczy itt a Múzsák lakhelyére gondolt. Győz Debrecen, a felirat: „A Múzsáknak szózatja /A sírt is megrázkódtatja/S életet fuvall belé”. Poeta natus (természetes, ösztönösen ír, őstehetség) és poeta doctus (tudós költő, tanulja  a verscsinálás mesterségét) is egyben.

Élete dióhéjban:

Debrecenben született 1773-ban.1788-ban elvégezte a gimnáziumot, majd elkezdte az akadémiai tanfolyamot, 1790-től önképzőkört vezetett (autodidakta módon tanulnak nyelveket, ő az olaszt, egyébként beszél: latin, francia, német, görög), már ekkor verseket ír, ezért elnevezik „Cimbalom”-nak, rendkívüli tehetsége miatt rábízzák a poétai osztály vezetését (sentencia=ókori bölcsesség és pictura=táj pl. Az estve) versformája, de együtt pipázik, vörösbort iszik a diákokkal, sőt kollegáiról írnak csúfolódó verset. Eltanácsolásához hozzájárult az is, hogy legátusba (adománygyűjtés az iskolának) küldték Kiskunhalasra, azonban ő Pestre ment, ahol látta a Martinovics-kivégzést, ráadásul a rábízott pénzzel (70 forint) sem tudott elszámolni. Pozsony→ Diétai Magyar Musa (újság) szerkesztése, Komárom→ Vajda Julianna, Lilla; álláskeresés: Csurgó 1799-1800 (Jövendölés az első oskoláról a Somogyban)→ tankönyveket ír a diákoknak, megírja Az özvegy Karnyónét, a Dorottyát, visszatér Debrecenbe itt sem talál állást, felkérik Rhédeiné temetésén mondjon beszédet, tüdőgyulladást kap, meghal 1804-ben.

Sorsa: „Az is bolond, aki poétává lesz Magyarországon” (A méla Tempefői)

Stílusirányzatok sokszínűsége

poeta natus, poeta doctus

Jellemző rá a hangnemek sokfélesége: fesztelen, dévaj, pajzán, realista, filozófiai, stb.

-          Stílusszintézist teremt, összegzője a különböző stílusirányoknak, hatásoknak

-          Sokszínű sokhangú, formailag rendkívül változatos a költészete

Költészetének rétegei, a stílus- és ízlésirányok hatása:

a, deákos klasszicizmus- iskolai versgyakorlatok hatása a Debreceni Református Kollégiumba, sententia és pictura pl. Az estve (Rousseau), Konstancinápoly

b, diákköltészet: kissszerű tartalom gúny, pl. Óda az árnyékszékhez

c, népiesség: Herder közvetítésével jut el hozzánk, helyzetdalok: Estve jött a parancsolat=Szegény Zsuzsi a táborozáskor

d, rokokó: Lilla-dalok, Anakreoni-dalok pl. Tartózkodó kérelem, A boldogság

e, szentimentalizmus: a világból, társadalomból kitaszított ember fájdalma, természetbe menekülés – A Magánossághoz, A tihanyi Ekhóhoz, A reményhez

Stílusirányzatok, melyek hatnak rá:                         

1, rokokó:

- könnyedség, játékosság, kecsesség, dekorativitás jellemzi

- lemond a létezés nagy összefüggéseinek vizsgálatáról

- a magánszféra felé fordul, itt megtalálja az apró örömök önfeledt pillanatait

- a játékos, pajzán erotikának nagyon kifinomult változatait kedveli

- kedvelt műfaja a dal

- XVIII. századi stílusirányzat, a barokk utolsó szakasza

- Franciaosrszágban keletkezett, XIV. Lajos uralkodása idején

- könnnyedség, játékosság, báj, kecsesség, finomság jellemzi

- vonzódás az apró, pici, minatűr dolgokhoz

- nem vizsgálja a létezés nagy kérdéseit

- életöröm jut kifejezésre

legfőbb tárgyköre: az epekedő, enyelgő, boldog és viszonzott szerelem, olykor a finoman árnyalt erotika

jellemző műfaja a dal

A boldogsácímű vers értelmezése

- 1795 előtt Róza és Laura szerelmei, a hozzájuk írt verseket is besorolta Lilla-versekhez, hiszen a szerelem érzése nem változott, csak az alany

- az Anakreoni dalok című versciklusegyik darbja

- a rokokó életérzés kifejezője, árad belőle az életöröm, a vidámság, a játszi könnyedség

- a boldogság pilanatát ragadja meg a költő, és leírja mindazt, ami szükséges ennek az életézésnek a kiváltáshoz: az ézéki és lelki öröm kellékeit sorolja fel (virág, szellő, eper, bor, költemények)

- a viszonzott szerelem boldogsága tetőzi be az idillt

- a verszárásban válasz nélkül maradt kérdések a boldogság időtlenségét, örökké taró állapotát sejtetik

- ide tarozó vers: Tartózkodó kérelem

2, klasszicizmus

- az embert elsősorban mint gondolkodó lényt határozza meg

- az emberi lét kérdései érdeklik

- a műfajok világos elkülönítése; a hagyomány által szembesített poétikai szabályok normaszerű betartása

- a versgyakorlatok típusai: sententia, pictura válik későbbi műveinek szerkezeti felépítési alapjává→ e két típus vegyítéséből nő ki Csokonai nagy filozófiai költészete, amelyben a felvilágosodás gondolatatit szólaltatja meg

- kedvelt műfaja a gondolati óda

- a felvilágosodás két fő irányzatát képviselő műve a Konstantinápoly (Voltaire egyházellenessége) és Az estve (Roussau-Vissza a természethez!)

- a felvilágosodás korának vezető stílusa

- meghatározó filozófiai irányzata a racionalizmus (az ész tisztelete)

- az embert gondolkodó lénynek tekintik

- idealizált emberkép és eszményített szépség jellemzi

- érthetőség, világosság, formafegyelem

- a műfajok pontos elkülönülése

- a költői szabályok normaszerű betartása

- egy-egy téma több változata, címváltozata (Horatius tanítása)

Az estve elemzése

- az iskolai változat címe: Az estvének leírása

- minden baj forrása a magántulajdon megjelenése

- keretes szerkezetű költemény, sententia, pictura felépítésű

- természetleírás és társadalombírálat

- a verskezdet természetleírás, az alkony „lefestése”, megszemélyesítésekkel, metaforákkal ,költői jelzőkkel

- a hanghatások hangutánzó, hangulatfestő szavak és alliterációk formájában jelennek meg.: „barlangjában beöl bömböl a mord medve”

- a költő vigasztalásárt, lelki szenvedéseinek enyhítésért vonult a természetbe

- a sententia tükrözi Csokonai keserű társadalombírálatát: a magántulajdon megejelenése megszüntette az ősi egyenlőséget

- negatív festés módszere (Nem..nem…)

- a romlott társadalommal szemben csak a természet békéje és harmóniája adhat vígaszt a számkivetett költőnek

- 4. egység: Felidézi Rousseau: Emil avagy a nevelésről „mert gonosz erkölccsel senki sem született”

- verselése: hangsúlyos, páros rímű 12-es

- formafegyelem és a költői műgond, a csiszoltság jellemzi a verset

3, szentimentalizmus

- a rokokótól elsősorban létélménye választja el; ez az ellentét a melankólia (szentimentalizmus) és az életöröm (rokokó) meghatározó élményében tükröződik

- a világból, a társadalomból kitaszított vagy onnan önként távozó ember fájdalma szólal meg e versekben (Világirodalom: Goethe: Az ifjú Werther szenvedései, Magyar: Kármán József: Fanni hagyományai)

- kedvelt műfaja: elégia

- egyik legfontosabb szemléletbeli jellemzője a természet és a természeteseség középpontba állítása

- a versben megszólaló én olyan magasabb rendű boldogságra vágyik, amely messze meghaladja a földi létezés lehetőségeit

- jellemző művek: A tihanyi Ekhóhoz, A reményhez→ a dal felé mutat, a vers retorikus felépítettségű, eszméyn és valóság szembeállítása

- a felvilágosodás korának másik stílusa a klasszicimus mellett

- jelentése érzelgősség, érzékenység

- összefonódik előbb a rokokó sajátosságokkal, később a romantikával→ prerpmantik

- egyéniség, érzelemkultusz

- a figyelem befelé, a szubjektum felé fordul

- sóvárgás, elvágyódás, vallomásigény, belső kitárulkozás

- festői tájrajz, a természet középpontba állítása

- a társadalomból kitaszított ember fájdalma fejeződik ki a művekben

- hangulat: borongós, melankolikus→jellemző műfaj: elégia (lírában), levél- és naplóregény (epikában)

A tihanyi Ekhóhoz című vers értelmezése

- műfaj: elégico-óda

- a megszólított a visszhang, az Ekhó, aki segítő nimfaként jelenik meg, panaszát továbbítja

- nem valódi ekhós-vers, mert itt az ismétlés csak aa refrén szerepét szolgálja, egyébként pedig új mondanivalóval kellene, hogy feltüöltődjön a másodszorra ismételt mondat

- a költő saját keserves sorsát állítja szembe a Füreden gondtalanul, vígan mulatozókéval (korábbi cím: A fürdedi parton)

- fő szerkesztési elve az ellentét; a gondtalan, boldog emberekkel áll szembenaz emberi közösségből kirekesztett, boldogtalan költő

- saját sorsának keserűségét panaszolja el Csokonai az Ekhónak, mindezt a szdentimentalizmus eszközeivel: „Addig én itt sírva sírok.” Vagy „Jajgat és sír elpusztult reményén/ Egy magános árva szív./Egy magános árva szív.”

- aszentimentalizmus stílusfordulatai nem pusztán átvett elemek, hanem őszinte és megszenvedett realitást fejeznek ki

- a költő a reményeitől megfosztott ember életének kisiklását, költői pályájának derékba törését panaszolja el, mindehhez járult még Lilla elvesztése is, amely a magánéleti boldogság lehetőségét is szétzúzta (nem Lillát okolja, hanem a társadalmat)

- Csokonai azonban felülemelkedik sorsának a nyomorúságán, megszűnik a panaszáradat, helyette levonja a végső tanulságot: egyetlen lehetőség a magányba menekülés a világ elől; Roussau magatartásának köbvetése

- verszárás: a megbántott költő érdemeinek elismerését a távoli jövőtől várja

- ide tartozó vers még A Magánossághoz című elégico-óda is

4, népiesség

- Herder  népköltészet-értelmezése→ megkezdődik a népköltészeti alkotások gyűjtése – Csokonainál még nem tudatos költői program (majd a romantikában Petőfinél lesz az)

- a nyersebb, köznapi, olykor szabad szájú nyelvhasználat jellemzi, egyszerű hang, formavilág

- nem nélkülözi a humort és a játékos, pajzán erotikát

- kedvelt műfaja: dal

- jellemző művek: Szegény Zsuzsi a táborozáskor, Szerelemdal a csikóbőrős kulacshoz

- Csokonai költészetében kezdettől fogva megjelentek a népköltészeti elemek, de még nem tudatos möültői programként követi

- köznapoi, egyszerű nyelvhasználat, népies kifejezések jellemzik

- a népdalokat gyűjtő Csokonai néhány versében már jelen van a magyar népdalok nyelve, ízlése

- jellemző műfaj: dal, életkép

Szegény Zsuzsi a táborozáskor című vers értelmezése

- műfaja helyzetdal; egy parazstlány siratja kedvesét, aki elmegy katonának

- aa költő hatásosan érzékeltei a lányí lelkiállapotát, fájdalmát

- a vers páros rímeleésee és a felező nyolcas verssorok a magyar népdalok jellegzetes formavilágát idézik

- a népnyelvre jellemző a szóhasználat: pántlikám, gerlice, Isten hozzád!

- hasonló versek még: Szerelemdal a csikóbőrős kulacshoz, Jövendölés az első oskoláról a Somogyban

Csokonai költészetének hatása

- Petőfi a vándor poéta alakját festi le játékos életképében (Csokonai)

- Jókai Mór az És mégis mozog a föld című regényében a költő személyét is megidézi

- kora egyáltalán nem ismerte el, Kölcsey recenziójában (kritika) póriasnak mutatta be, Petőfi nagyszerű költőnek tartotta, a Nyugat első nemzedékére, főként Adyra (Vitéz Mihály ébresztése) és Tóth Árpádra (Invokáció Csokonai Vitéz Mihályhoz) volt nagy hatással

- Csokonai költészetét nemcsak stílusbeli, hanem műfaji gazdagság is jellemzi: epikus műve a Dorttya vígeposz, Árpádiász (eposztöredék-elveszett) drámái. A méla Tempefői (színmű)és Az özvegy Karnyóné és a két szeleburdiak (vígjáték), prózája: Csókok (töredék), Békaegésrharc (verses szatíra)- korábban Homérosz is írt ilyen címmel

- korai halála miatt irodalmi terveit csak töredékesen tudta megvalósítani, de életműve így is a magyar klasszikusiok sorába emelik

- meghonosítja az ionicus a minore-t 2 rövid, két hosszú, és a szimultán verselést is

Bevezetés

Csokonai helye a magyar irodalomban:

- A magyar felvilágosodás korának kiemelkedő költője, legsokoldalúbb tehetsége.

- összegzi korának minden jelentős irodalmi irányzatát

- nagy formaművész volt: a magyaros és a klasszikus időmértékes verselés mellett a rímes-időmértékes nyugat-európai versformákat is változatosan alkalmazta

- az irodalom mindhárom nemében alkot: a lírában, az epikáéban és drámában (legnagyobb siker lírában)