„La mente di Leonardo”

Hirdeti a firenzei ki�ll�t�s szlogenje, amit n�lunk „Az igazi Da Vinci” n�ven n�zhetnek meg az �rdekl�d�k.

A 2007. augusztus 16-�n megny�lt debreceni t�rlat a nagy �rdekl�d�sre val� tekintettel eg�szen december 2-ig v�rja a l�togat�kat.

N�h�ny sz� a ki�ll�tott t�rgyakr�l: Els� sorban da Vinci tud�s �s anat�mus l�t�t boncolgatj�k.

Eredeti, a m�v�sz �ltal k�sz�tett festm�nyeket, t�rgyakat azonban nem l�thatunk. N�h�ny v�zlata, rajza azonban �rkezett hozz�nk, melyeket egyes�vel �veglap alatt ki is �ll�tottak.

2 emeleten helyezkedik el a ki�ll�t�s, az els�n l�thatjuk a h�res Kolosszus �nt�form�j�nak m�solat�t, da Vinci elk�pzel�s�t a rep�l�sr�l, a mil�n�i d�m alapjait, �s e mell� m�g egy f�lbe szelt m�anyag-modellt is l�thatunk. Sokak t�ved�sben vannak da Vinci kapcs�n, hiszen �gy tartj�k, hogy csak egy fest� volt, holott ez nem teljesen �gy van. Da Vinci munk�ss�ga rengetegben seg�tett�k az orvostudom�ny fejl�d�s�t (pl.: � �br�zolta el�sz�r a magzatot az anyam�hben), kor�t megel�z� tal�lm�nyok �lmodott meg (b�v�rruha, rep�l�g�p, ejt�erny�, tank), elk�peszt� szobr�sz �s nagy gondolkod�, egysz�val polihisztor. (Mekk Elek f�le 1000mesterJ)
A m�sodik emeleten da Vinci lovas v�zlatait tekinthetj�k meg k�t vet�t�s k�s�ret�ben. Az egyik arr�l sz�l, hogyan is k�pzelte el a m�v�sz a hatalmas bronz szobor (Kolosszusr�l van sz�) ki�nt�s�t, a m�sik pedig Leonardo monument�lis csatak�pe, amely �gy emelkedik ki a t�bbi Firenz�b�l sz�rmaz� renesz�nsz kori festm�ny d�mpingb�l, hogy ezt a k�pet val�j�ban senki sem l�thatta.( a fal �j alapoz�s�val k�s�rletezett, elrontotta, lem�llott a falr�l, a marad�kot meg levert�k, csak korabeli r�zkarc m�solatokb�l ismerhetj�k )

 A t�rlatvezet�nk elmondta, hogy val�j�ban ezek a rajzok, amik a t�rlaton bemutat�sra ker�lnek mind egy bizonyos m�, a hatalmas Kolosszus megalkot�sa miatt j�ttek l�tre. Ilyen v�zlatokkal pr�b�lta t�k�letes�teni a hatalmas szobrot.

Da Vinci �gy �rt m�g anno a szoborral kapcsolat kudarc�r�l:
„Ha m�g �n sem tudtam megcsin�lni…”

Ez a lovas szobor a renesz�nsz egyik legnagyobb, �s legmer�szebb m�v�szeti alkot�sa. Illetve… Csak lett volna, ha valaha elk�sz�l. Ilyen m�ret� munk�t m�g soha senki nem k�s�relt meg akkoriban. A l� el�rte volna a 7 m�ter 20 cm-es magass�got, �s 70 tonna bronzra lett volna sz�ks�g. Ezek a t�nyez�k voltak azok, amik r�vezett�k Leonardot az indirekt �nt�s m�dszer�nek a feltal�l�s�ra.
1482 �s 1499 k�z�tt dolgozott a m�v�sz a vakmer� terven, err�l sz�mos feljegyz�s, �s v�zlat is �rulkodik (mint fent eml�tettem). De Vinci terve 1494-ben semmis�lt meg, amikor a francia csapatok megrohamozt�k It�li�t. Ludovico il Moro (akinek a szobor k�sz�lt volna) arra k�nyszer�lt, hogy a szobor ki�nt�s�re sz�nt bronzb�l �gy�kat k�sz�ttessen. A hossz� v�rakoz�s sem hozott sikert, ekkor ugyanis XII. Lajos elfoglalta It�li�t, v�get vetve ezzel a Sforz�k uralkod�s�nak. Leonardo terve1499-ben v�gk�pp meghi�sult. Az agyagkolosszus azonban elk�sz�lt, mint a t�bbi �nt�forma is, �s ennek �vekig csod�j�ra j�rtak a mil�n�iak, de ezt sz�mszer�jl�v�sekkel z�zt�k darabokra.

Debrecenben - az eddig tragikus v�get �rt szobor ut�n- v�gre fel�p�tett�k egy k�l�nleges �veggyapot anyagb�l. Az �ri�si l�tv�nyoss�g�rt „Az igazi Da Vinci” c�m� ki�ll�t�s kur�tor�nak lehet�nk h�l�sak, n�v szerint Paolo Galluzzinak, f�leg szakmai �tmutat�s��rt. A szobrot firenzei �s padovai szakemberek �ll�tott�k �ssze, �s most is szabadon, �s ingyenesen megn�zhet� a ki�ll�t�s el�tti t�ren.

Mindenkinek aj�nlom ezt a ki�ll�t�st. B�r a jegy�rak borsosak, �s bejutni sem valami egyszer�, de t�nyleg meg�ri, mivel hihetetlen, hogy egy renesz�nszkori ember ennyi mindenhez �rtett, �s seg�tette a tudom�ny sok-sok �g�nak a fejl�d�s�t. Egy igaz�n �rdekes szombati program. Sz� mi sz�, mindent �sszevetve aj�nlom mindenkinek. Egyszer az �letben j�n Magyarorsz�gra Da Vinci eszmei hagyat�ka, �s az�rt �rdemes szem�gyre venni mindenkinek.

^^Maya