HALLOWEEN

Halloween az egyik legr�gibb �nnep, eredete �vsz�zadokra vezethet� vissza. Mai form�ja az �vsz�zadok sor�n t�bb kult�ra: a r�mai Pomona-nap, a kelta Samhain fesztiv�l �s a kereszt�ny mindenszentek napja hagyom�nyainak kevered�s�vel alakult ki.
�vsz�zadokkal ezel�tt a mai Nagy-Britannia �s �szak-Franciaorsz�g ter�let�n �ltek a kelt�k. A kelt�k a term�szetet magasztalt�k, �s sok istent im�dtak, de a napisten volt a legfontosabb, aki a munk�t �s pihen�st jelk�pezte, tette gy�ny�rûv� a f�ldet �s n�vesztette a term�st.
A kelta �j�vet november 1-�n �nnepelt�k egy nagy fesztiv�llal, mely a nap-szezon v�g�t, a s�t�ts�g �s hideg kezdet�t jelezte. A kelta hagyom�ny szerint a napisten Samhain, a hal�l �s s�t�ts�g isten�nek fogs�g�ba ker�lt ilyenkor.
Az �j�v el�est�j�n, okt�ber 31-�n, a hiedelem �gy tartotta, Samhain �sszeh�vta a halottakat. A halottak k�l�nb�z� form�ban jelentek meg; a rossz lelkek, �llatok figur�it �lt�tt�k fel, f�k�nt macsk��t.
Okt�ber 31-�n, miut�n a term�st betakar�tott�k �s a hossz�, hideg t�lre elrakt�rozt�k, megkezd�d�tt az �nneps�g. A kelta papok a hegytet�n, a szent t�lgyf�k alatt gy�lekeztek, �j t�zeket gy�jtottak, term�ny �s �llat �ldozatokat mutattak be, �s tûz k�r�li t�ncuk jelezte a nap-szezon v�g�t �s a s�t�ts�g kezdet�t. Amikor elj�tt a reggel, a papok minden csal�dnak parazsat adtak, hogy �j t�zeket gy�jthassanak. Ezek a t�zek tartj�k melegen az otthonokat �s ûzik ki a gonosz szellemeket.
November elsej�n az emberek �llatb�r�kb�l �s �llatfejekb�l k�sz�lt koszt�m�kbe �lt�ztek, �s a napisten, Samhain tisztelet�re 3 napos fesztiv�lt tartottak. Ez a fesztiv�l volt az els� Halloween.
Az els� sz�dadban a r�maiak elfoglalt�k Angli�t. Sok hagyom�nyt hoztak magukkal, melyek egyike a Pomona-nap volt, ami a gy�m�lcs�k �s kertek istenn�j�nek �nnepe, �s november 1 k�r�l tartott�k. A k�vetkez� �vsz�zadok folyam�n a kelta Samhai fesztiv�l �s a r�mai Pomona-nap hagyom�nyainak kevered�s�vel j�tt l�treaz els� �szi �nnep.
A k�vetkez� behat�s a kereszt�nys�g terjed�s�vel �rkezett. 835-ben a r�mai katolikus egyh�z november 1-�t mindenszentek �nnep�nek nevezte ki. K�s�bb az egyh�z november 2-�t is szent napp�, a halottak napj�v� nyilv�n�totta. Tûzgy�jt�ssal, felvonul�ssal �nnepelt�k, az emberek be�lt�ztek szenteknek, angyaloknak �s �rd�g�knek. A kereszt�nys�g terjed�se azonban nem feledtette a r�gi hagyom�nyokat sem, folytatt�k a Samhain �s Pomona napok �nnepl�s�t is, �gy az �vek sor�n mindezen szok�sok �sszevegy�ltek.
Hogyan �nnepelnek Magyarorsz�gon…
A mindenszentek �s halottak napja(november elseje �s m�sodika) a halottakra val� eml�kez�s �nnepe. Az �nnep el�est�j�n a szentbesz�d k�zben megkondulnak a harangok, a hozz�tartoz�k a kegyelet vir�gait tûzik az elhunytak s�rj�ra. M�snap, halottak napj�n van az �nnep�lyes szentmise. Mindenszentek napj�n a holtak lelki �dv��rt gyerty�t gy�jtanak a s�rokon.
A n�phagyom�nyban mindk�t napot sz�mos hiedelem �vezi. A n�phit szerint ilyenkor hazal�togatnak a halottak, ez�rt r�gen a sz�mukra is megter�tettek. Kenyeret, s�t, vizet tettek az asztalra. Egyes vid�keken a temet�be vitt�k ki az �telt, s a s�rokra helyeztek bel�le, a marad�kot pedig a koldusoknak adt�k. Szeged k�rny�k�n “mind�nszentek kal�csa”, “k�duskal�cs” n�ven �res kal�csot aj�nd�koztak a szeg�nyeknek.
Sokfel� �gy tartott�k, hogy a mindenszentek �s halottak napja k�zti �jszak�n a holtak mis�znek a templomban �s am�g a harang sz�l hazal�togatnak sz�tn�zni. Ez�rt minden helyis�gben l�mp�t gy�jtottak, hogy az elhunytak eligazodjanak a h�zban. Erre a h�tre munkatilalom is vonatkozott. Nem volt szabad mosni, vasalni, meszelni, a f�ldeken dolgozni, mert mindez bajt hozhat a h�z n�p�re. E hiedelmek ma m�r kivesz�ben vannak, de mindk�t nap, v�roson �s falun egyar�nt a halottakra val� eml�kez�s �nnepe.