T�mak�r: Nyelv �s t�rsadalom

T�tel: K�tnyelv�s�g, kett�snyelv�s�g, nyelvpolitika

K�r�lbel�l 14 milli� magyar �l a vil�gon, de csak 10 milli� Magyarorsz�gon. A t�bbiek a vil�g minden t�j�n, kisebbs�gi k�rnyezetben. A nem anyanyelvi ter�leten �l� n�pcsoportokat kisebbs�gnek nevezz�k �s azt a kisebbs�get, amely nem anyanyelv� �llam hat�s�ga alatt egy t�mbben �l, sz�rv�nynak. A kisebbs�gnek a sz�rv�nyon k�v�l m�g k�t t�pus�t k�l�n�tj�k el: t�rt�nelmi kisebbs�g (�shonosok, r�g�ta azon a helyen �lnek) �s a bev�ndorolt kisebbs�g.

Az 1990-es �vekt�l nagy hangs�lyt fektetnek arra, hogy a kisebbs�gek egyenl�s�gben �lhessenek a t�bbs�ggel, pl. haszn�lhass�k saj�t kult�r�jukat, nyelv�ket, vall�sukat. Erre vonatkoz� nemzetk�zi egyezm�nyek: A region�lis �s kisebbs�gi nyelvek eur�pai chart�ja (1992), Nyelvi jogok egyetemes nyilatkozata (1996).

A hat�rokon t�l �l� magyarok nyelv�nknek valamely kontaktus(�rintkez�s) v�ltozat�t besz�lik. Ez a kontaktusv�ltozat az egynyelv� magyarok nyelv�t�l elt�r�, k�t- vagy t�bbnyelv� k�rnyezet hat�s�t mutat� v�ltozat. Kontaktusvizsg�latokkal analiz�lt�k a magyarorsz�gi �s a hat�ron k�v�li nyelvv�ltozatok k�l�nb�z�s�g�t. Vannak minden�tt megl�v�, egyetemes v�ltoz�k (pl. h�zban van-h�zba van), de vannak csak a nyelvi �rintkez�s hat�s�ra l�trej�tt v�ltoz�k (pl. magyar –szlov�k kontaktus: motorker�kp�r-motorka, ep�vel m�tik-ep�re m�tik). Mivel a k�rnyez� orsz�gokban indoeur�pai nyelveket besz�lnek, �gy az �rintkez�s hat�s�ra a sz��sszet�telek helyett sz�ttagol� kapcsolatot(l�gt�r-l�gi t�r, telefon�l-telefont ad) alkalmaznak. A legszembet�n�bb saj�toss�ga a hat�ron t�li magyar nyelvv�ltozatoknak a sz�k�szletben ragadhat� meg. Gyakran ezek a szavak �tletesebbek, szeml�letesebbek, eredetibbek, mint magyar megfelel�ik.

pl. rom�n: v�rszip�-pi�ca, mit m�g csin�lsz,-hogy vagy?

szlov�kiai: m�lna-�d�t�, �r�k�r�-goly�stoll, alapiskola-�ltal�nos

k�rp�taljai: beteglapon van-t�pp�nzen van, lehuzakodik-leveszi a cip�j�t, bulocska-zsemle

szerbiai: szemafor-jelz�l�mpa, kikiriki-f�ldimogyor�

szlov�niai: el�sz�mla-k�lts�gvet�s, t�k�s- �gyetlen.

A sztenderd magyar nyelv k�zpontja a Magyar K�zt�rsas�g, r�szleges k�zpontjai: Rom�nia, Szlov�kia d�li r�sze, a volt Jugoszl�via, a vajdas�g, Ukrajna k�rp�taljai r�sze. Ezeken a ter�leteken van magyar nyelv� k�zigazgat�s, oktat�s, �r�sbelis�g, t�megt�j�koztat�s, k�nyvkiad�s, tudom�nyos �let.

M�s nemzetis�g�ek is �lnek Magyarorsz�gon bel�l, akiknek szint�n biztos�tanunk kell a jogaikat pl.: bolg�r, cig�ny, g�r�g, horv�t, lengyel, n�met, �rm�ny, rom�n, ukr�n, szerb, szlov�n, ruszin, szlov�k, ukr�n. (Ha az orsz�g ezt nem biztos�tja, akkor az anyaorsz�gnak a k�teless�ge!)

Azt a szem�lyt, aki k�t vagy t�bb nyelvet tud, ismer, k�tnyelv�nek bilingvisnek nevezz�k. Ilyen pl. : a bev�ndorl�k – akik kev�sb� besz�lik j�l a nyelvet , a tolm�cs, a ford�t�, a nyelvtan�r, az �zletember – akik magas szinten haszn�lj�k a m�sik nyelvet is. Az egy�ni k�tnyelv�s�g lehet egyenl�tlen (ha kev�sb� ismeri �s alkalmazza a nyelvet, csak alkalmank�nt) �s lehet kiegyenl�tett (pl. gyerekkorban tanulja, vagy feln�ttkorban, ha valaki emigr�l). Mindenki sz�m�ra hasznos a hozz�ad� (addit�v) k�tnyelv�s�g, melyben az egy�n m�g egy nyelvvel gazdag�thatja nyelvi reperto�rj�t, an�lk�l, hogy anyanyelv�t feladn�, vagy anyanyelvi tud�sa b�rmilyen m�don k�rosulna. H�tr�nyos viszont a felcser�l� (szubtrakt�v) vagy kulturveszt� k�tnyelv�s�g, mert az anyanyelv h�tt�rbe szor�t�sa, elhagy�sa egy�ni �s t�rsadalmi probl�m�kat okoz (pl. K�rp�talja: magyar anyanyelv� �s ukr�nul is akcentus n�lk�l besz�l). A bilingvizmus lehet egy�ni – pl. a gyerek k�tnyelv�k�nt nevelkedik, ha megtanulja egy �j t�rgy nev�t, azt azonnal k�t nyelven fogja tudni; �s k�z�ss�gi: pl. az egyik nyelvet csak otthon haszn�lja, a m�sikat pl. iskol�ban pl. a cig�nyok.

A szakirodalom besz�l tov�bb� gyermekkori, fiatalkori �s feln�ttkori k�tnyelv�s�gr�l.

A diglossszia, (Fergusson alkotta meg ezt a m�sz�t) azaz kett�snyelv�s�g a bilingvizmus egyik fajt�ja, melyet akkor haszn�lunk, ha az egyik nyelvv�ltozat t�rsadalmilag al�rendelt, a m�sik kiemelt szerep�, �s a k�z�ss�g mindkett�t haszn�lja. A diglott, a besz�l�, mindig haszn�l egy els�dleges nyelvv�ltozatot �s egy f�l�rendelt nyelvv�ltozatot. Pl. otthon nyelvj�r�s alapj�n kommunik�l, de hivatalos �gyek int�z�sekor nem, ekkor az irodalmi nyelvet haszn�lja.

Az olyan orsz�gokban, amelyekben a nyelvek haszn�lata tart�san egyenl�tlen, megindulhat a nyelvcsere, azaz �tt�rnek egy m�sik nyelv haszn�lat�ra. A nyelvcser�vel ellent�tes a nyelvmeg�rz�s, melyet a nyelvi tervez�s, a nyelvpolitika �s a nyelvm�vel�s t�z ki c�lul. Jelenleg kb. 6000 nyelv van, de csak kb. 200 orsz�g, ebb�l k�vetkez�en a vil�g orsz�gainak t�bbs�ge t�bbnyelv�. Olykor el�fordul a nyelvfel�leszt�s is, pl. a h�ber vagy a gael eset�ben.

Ha a k�tnyelv�s�g sor�n kapcsolatba ker�lt nyelvek keverednek, egy �j nyelv j�n l�tre, ezt pidzsinnek h�vjuk. A pidzsinnek nincsenek anyanyelvi besz�l�i, kb. 100-200 v�ltozata van, senkinek sem els�dleges (vernakul�ris) nyelve, kiseg�t� nyelv, ideiglenes.  Etimol�gi�ja nem ismert: tal�n a h�ber csere vagy az angol galamb sz�b�l sz�rmaztathat�.  Ez is egy k�d, egy reduk�lt nyelv, �ltal�ban kereskedelmi kapcsolattart�s seg�t�s�re j�n l�tre, sz�beli kommunik�ci�s forma, de egyik haszn�l� sem tanulja meg a m�sik nyelv�t, grammatik�ja, sz�kincse korl�tozott. Elt�n�s�nek oka: a n�pek kapcsolata megsz�nik vagy kreoliz�l�dik, vagy megtanulj�k a n�pek egym�s nyelv�t.

Ha egy pidzsin nyelvnek a haszn�lata b�v�l, akkor anyanyelvi besz�l�i is lesznek �s ekkor m�r kreolnak h�vjuk, melynek m�r van nyelvtana, elfogadott� v�lik. A kreoliz�l�d�s oka: m�r nem csak egy adott szitu�ci�ban, hanem egy�b k�z�ss�gi k�rben is haszn�lj�k, a gyerekek m�r ezt hallj�k, �gy n�nek fel. Jellemz�i: a sz�kincs, a nyelvtan, a st�lus gazdagodik, st�lusv�ltozatok alakulnak ki, de nagyon gyakran a kreol visszaalakulhat az eredeti nyelvv�. A nyelvkevered�sre j� p�lda: fragnol (francia �s spanyol), a franglais (francia �s angol) �s a hunglish (magyar �s angol).

A nyelvtud�snak h�tr�nya is lehet pl. k�nnyen v�lhat valaki f�lnyelv�� (ha kev�sb� j�rtas a nyelvben), kett�s f�lnyelv�� (egyik nyelvet sem besz�li helyesen). Sokszor instabil �llapot alakul ki, melynek hat�s�ra kifejl�dik az egynyelv�s�g, a nyelvi t�redez�s, a nyelvroml�s (kisebbs�gi k�r�lm�nyek k�z�tt), a funkcion�lis egyszer�s�d�s (mennyis�gi visszaszorul�s), a nyelvhal�l. Ennek elker�l�s�re nagyon fontos a nyelvpolitika �s a nyelvi tervez�s.

Nyelvpolitika, nyelvi tervez�s

A nyelvi tervez�s a nyelvhaszn�lat tudatos befoly�sol�sa, tudatos nyelvm�vel� tev�kenys�g. Sz�nd�kos beavatkoz�si k�s�rlet egy nyelvbe vagy nyelvi v�ltozatba. A nyelv az azonoss�g tudat jelk�pe, �gy tervezni kell a nyelv �let�t. Legel�sz�r a 3. vil�gban volt err�l sz�. A legt�bb esetben erre akkor van sz�ks�g, ha pl. egy hat�ron t�li ember saj�t nyelv�n nem tanulhat szakm�t vagy hi�nyzik a sz�k�szlet (pl. tudom�ny). Feladata: int�zm�nyh�l�zat seg�ts�g�vel, t�megt�j�koztat�ssal pl. visszaszor�tani a k�ros jelens�geket.

A nyelvi tervez�s k�t f� r�szre oszlik: 1. a nyelvhaszn�latra, 2. a nyelvre hat� tev�kenys�gre.

K�t f� tev�kenys�gi form�ja van: 1. �llapottervez�s: bels� tervez�s, nyelvfejleszt�s, a nyelv rendszer�vel, szerkezet�vel, �llag�val �sszef�gg� tev�kenys�g. Eszk�zei: ortogr�fia, a sz�k�szlet �j forr�sainak felt�r�sa, irodalom kialak�t�sa pl. Kazinczy. R�gz�tik a nyelv norm�it, a helyes�r�st, a nyelvhaszn�latot. K�t szakasza: a nyelv�j�t�s �s nyelvm�vel�si szakasz – �llagmeg�rz�s.

                                                           2. Helyzettervez�s: St�tustervez�s. Egy nyelvnek megv�ltozhat funkci�ja, pl. kisebbs�gi gyerekek �llami iskol�ba ker�l�s�vel cs�kken a st�tus. Ha �j nyelv van egy �llamban, n� a status. A hivatalos nyelvv� v�l�s a legjobb p�lda a statusv�lt�sra.

A magyarorsz�gi nyelvi tervez�s:

1. - A magyar mint anyanyelv – nyelvm�vel�s

    - A magyar nyelv tudom�nyos vizsg�lata pl. szaksz�kincs alkot�sa pl. sz�m�t�g�p

    - Amit a kor, a k�z�ss�g ig�nyk�nt megk�vetel, annak megfeleljen a nyelv pl. anyanyelvi oktat�s. Alkalmas legyen nemzetk�zi kapcsolatra.

2. A kisebbs�gekkel val� nyelvi tervez�s

- Az anyaorsz�gi �s kisebbs�gi nyelv fenntart�sa

- Tudom�nyos vizsg�lat megteremt�se pl. tansz�kek

Fenntart�s�t, funkcion�l�s�t biztos�tani

3. Idegen nyelvi oktat�s

A nyelvtervez�si elvek kital�l�i �ltal�ban politikusok, v�grehajt�i, akad�mi�k, oktat�si �s m�vel�d�si szervezetek.

A nyelvpolitika feladata, hogy tudatos politikai d�nt�sekkel seg�tse az anyanyelv, m�s hazai nyelvek vagy idegen nyelvek haszn�lat�t, azaz, hogy a magyar nyelvet besz�l�k min�l k�nnyebben meg�rts�k egym�st, �s sz�t �rtsenek m�s orsz�gok �llampolg�raival is.

T�gabb �rtelemben a nyelvi tervez�s szinon�m�ja, sz�kebben: helyzettervez�s.

A nyelvstrat�gia a nyelvpolitika �s a nyelvi tervez�s c�ljainak, konkr�t feladatinak, a feladatok v�grehajt�s�nak megfogalmaz�sa.

A nyelvpolitik�ban is nagyon fontos a szolidarit�s. Franciao.-nak egyetlen nyelve van, Sv�jcban 3 hivatalos nyelv: n�met, francia, olasz, a g�r�g�k pl. a maced�nokat helleniz�lt�k, a volt Szovjetuni� ter�let�n is eloroszos�t�s volt jellemz�. Az USA megenged� politik�t folytat, musz�j, hiszen csak minden 6. ember amerikai.

A nyelvm�vel�s a nyelvtervez�ssel rokon�that�, legink�bb az�rt, mert f� felfog�sa a nyelvk�zpont�s�g (nyelv jobb�t�sa a c�lja) �s az emberk�zpont�s�g (k�z�ppontj�ban a meg�rt�s �ll). A nyelvm�vel�s egyik eszk�ze a purizmus, a nyelv megtiszt�t�sa, m�dszere pedig a nyelvi babona, azaz a nyelvi szab�lyok.

A hazai nyelvhaszn�lat fejl�d�s�t meghat�rozza az iskol�kban foly� anyanyelvi nevel�s sz�nvonala, a k�z�letben, a m�di�ban haszn�lt nyelv �llapota. Befoly�solj�k az embereknek az a nyelv�kh�z val� viszonyul�st az a nyelvi m�sorok, a sajt��r�sok, a p�ly�zatok, vet�lked�k.

N�lunk a nyelvi tervez�ssel: az Oktat�si Miniszt�rium, a Nemzeti Kultur�lis �r�ks�g Miniszt�riuma �s a Magyar Tudom�nyos Akad�mia foglalkozik.

Feladat:

1. Mi�rt nevezhetj�k Szent Istv�n kir�ly fi�hoz �rt intelm�nek al�bbi sorait az els�, jogi szab�lyoz�st is jelent� nyelvpolitikai gondolatnak?

Mert amik�nt k�l�nb-k�l�nb t�jakr�l �s tartom�nyokb�l j�nnek a vend�gek, �gy k�l�nb-k�l�nb nyelvet �s szok�st, k�l�nb-k�l�nb p�ld�t �s fegyvert hoznak magukkal, s mindez az orsz�got d�sz�ti, az udvar f�ny�t emeli, s a k�lf�ldieket a p�ffeszked�st�l elrettenti. Mert az egynyelv� �s az egyszok�s� orsz�g gyenge �s esend�. Enn�lfogva megparancsolom neked, fiam, hogy a j�vev�nyeket j�akarat�an gy�mol�tsad �s becsben tartsad, hogy n�lad sz�vesebben tart�zkodjanak, mintsem m�sutt lakjanak.

2. �rveljen az �ll�t�sok mellett vagy ellen!

A nyelvtan�t�s akkor j�, ha csak grammatik�t tan�t.

A modern sz�m�t�g�pes korban nincs sz�ks�g a helyes�r�s tan�t�s�ra, mivel minden g�pben megtal�lhat� a helyes�r�s-ellen�rz� program.

3. �rveljen ezen �ll�t�s mellett!

Anyanyelv�nk oly m�rt�kben romlik, hogy sz�ks�g van t�rv�nyes szab�lyoz�sra.

4. Vizsg�lja meg a k�vetkez� n�pdal alapj�n a Kelet-Erd�lyben �l�k nyelv�nek hangtani, sz�kincsbeli �s nyelvtani saj�toss�gait!

Nincs olyan fa, mint a bikkfa,

Abb�l lesz e v�ka, kupa

K�v�r pele¹ az udv�ba,

P�nk�² s�l az olaj�ba.

Hej, haj, hujja haj,

Nincsen mostan semmi baj!

(sikl�ndi t�ncdal, Udvarhely megye)

¹f�k odv�ban t�li �lmot alv�. hamvas sz�n� r�gcs�l�

²f�nk

5. Miben ismeri fel az angol nyelv szab�lyrendszer�nek hat�s�t a k�vetkez� elrontott magyar mondatokban?

-          Le�rtam minden.

-          Az �n ap�m egy kicsi lusta.

-          Az � f�nyk�pez�g�pe nem j�l van.

-          �gy voltam tanulva.

-          Vegy�l egy vizsg�t.

6. Milyen t�pus� nyelvpolitik�t v�l felismerni a k�vetkez� adatsor alapj�n, Indokolja v�lasz�t!

Alg�ri�ban a lakoss�g etnikai �sszet�tele: arab 82.6%, berber 17%, egy�b 0,4%.

Hivatalos nyelv: az arab.

vagy

Mikron�zi�ban (szigetorsz�g a Csendes-�ce�nban) a lakoss�g etnikai �sszet�tele:

truk�z 41%, pohnpei 25,9%, morlocki 8,3%, kosraei 7,4%, yapi 6%, egy�b 11,3%

Hivatalos nyelv: az angol.