Időszalag

Minden ember e világon elmondhatja: voltak az életében meghatározó időszakok, amelyek olyan hatással volt rá, hogy sohasem felejti el azokat. Olyan élményekkel, érzésekkel gazdagodott, amiket senki soha el nem vehet tőle.

Eddigi létem során több ehhez hasonló mérföldkő volt, de egy – a gimnáziumi évek - kitűnik közülük. Ez egyikkel sem vethető össze! Tudom, most sokan gondolják, lesz még jobb is, de ne felejtsük el, eddigi életemről van szó. A gimnázium négy olyan év, amelyben igenis voltak kudarcok, csalódások, melyek során, nagyon sokat erősödtem.

Egy olyan közösséggel tölthettem el ezt az időszakot, melyhez fogható - most még úgy tűnik -, nem biztos, hogy lesz még egyszer az életemben. Minden hibájával együtt olyan barátokat tudhatok magaménak, akikkel megéltem a felnőtté válásom előtti fontos eseményeket. A nagy partykat, az első igazi komoly problémákkal való szembenézést, az első sikereimet, és az első önfeledt, félig-meddig kötetlen élet mindennapjait. Olyan haverokat szereztem, akikkel akármikor, ha összefutok, tuti, hogy van egy közös sztorink, amin képesek vagyunk napokig röhögni.

Most így jó, így jó nekem, hiába érzem úgy, hogy vannak bőven kimerítetlen tartalékaim, mégse vágyom még teljesen ezek kiaknázására. Néha úgy érzem, életem végéig maradnék így, de biztos vagyok benne, hogy kapok még szép élményeket, és ez így van jól!

Az ember életében rengeteg olyan szakasz van, ami vár még rá, vagy esetleg túl van rajta, és én nem sokára, - ha fáj is -, de túl leszek ezen a perióduson. Ez a szalagavatóval kezdődik. Ez az iskolánktól, gyerekkorunktól, és osztályunktól való búcsúzás első szakasza. Hihetetlennek tűnik néha, hogy ideáig eljutottam. A szekrényben már ott pihen az öltöny bekészítve és csak a nagy pillanatra vár, a szalagavatóra. Mire megjelenik az újság valószínűleg már túl is leszek rajta… Együtt lesz az évfolyam. Közös vacsora, majd egy nagy évfolyambuli.

Nálunk a gimiben a szalagavató különleges esemény, és nem csak az Egressyben előadott műsorról szól, majd a szalagtűzésről, hanem a végzős osztályok együtt vacsoráznak a tanáraikkal, majd minden osztályra vár egy berendezett terem, ahol mulathat egy hatalmasat. Tehát együtt vagyunk, nemcsak osztály-, hanem évfolyamtársainkkal, akikkel megéltük ezeket a nagy pillanatokat. Várom már nagyon.

Az elmúlt hétvégén elnéztem a surányis szalagavatóra. Fura volt látni általános iskolás osztálytársaimat, hogy kint állnak a színpadon és feltűzik nekik a szalagot.

Nagyon gyorsan repül az idő, sokszor gyorsabban, mint gondolnánk. Mintha minden egyes pillanatunkat megelőzné egyetlenegy másodperc, amely arra figyelmeztet, hogy tovább kell lépnünk, és keresni kell az újabb kihívásokat. Talán ezért olyan megható ez az esemény is. Megtanít minket arra, hogyan lépjünk túl ezen az időszakon - emelkedetten várva az újabb pillanatok végtelen örömét.

Klómer Péter

Ságvári Endre Gimnázium