7. t�tel

T�mak�r: Portr�k

T�tel: Csokonai Vit�z Mih�ly – st�lusir�nyzatok sokf�les�ge Csokonai k�lt�szet�ben

„Lelk�b�l Hortob�gy s�hajtott a kult�ra fel�. Az irodalom pedig ami eljutott hozz�, f�leg n�met �s olasz csatorn�kon, m�g a rokok� irodalma volt. (…) M�gis k�l�n�sm�d nem annak a kornak k�lt�je volt �, amelynek irodalma hatott r�.. Szavainak sz�ne, �ze �s ereje minduntalan ellentmond rokok� hideg kecsess�g�nek. (…) A Lilla egy pajkos �s �rz�keny suhanc l�r�ja; csillog�, t�n� sz�nek, �des incselg�sek �s k�jes szomor�s�g. Ez a suhanc n�ha naivul fejezi ki mag�t, n�p zamattal �s egyszer�s�ggel. Msajd v�gigpr�b�lja j�t�kb�l a legrafin�ltabb form�kat, s legpresszi�zebb jelz�ket. Olykor rousseau-i �br�ndokba mer�l, m�skor wertheri f�jdalomba l�tszik esni…”

El�zm�ny: A felvil�gosod�s Magyarorsz�gon

A felvil�gosod�s haz�nkba j�val k�s�bb �rkezett, mint pl. Angli�ba vagy Franciaorsz�gba. Ennek oka: minden orsz�gban m�s a t�rt�nelmi helyzet; keleten �talakul a forradalmi eszme: c�l az elmaradotts�g lek�zd�se, a kultur�lis halad�s �s a magyar nyelv m�vel�se.

Uralkod�k:     a, M�ria Ter�zia 1740-1780 – j� a magyaroknak, mert test�rs�get hoz l�tre B�csbe, ahol kis haz�nk gyermekei r�j�nnek elmaradotts�gunkra (pl. Bessenyei Gy�rgy, aki meg�rta az �gis trag�di�j�t 1772-ben, innent�l sz�m�tjuk a magyar felvil�gosod�st)

                        b, II. J�zsef 1780-1790 – „kalapos kir�ly”, hogy ne k�ss�k meg az alkotm�ny el��r�sai – j� a magyaroknak, mert enyh�ti a paraszts�g terheit, szabad k�lt�zk�d�st biztos�t, szabad p�lyav�laszt�st, t�relmi rendelet, minden faluban legyen egy pap – nem j�: szerzetesrendek feloszlat�sa, iskol�k �llamos�t�sa rossz az oktat�s szempontj�b�l.

- II. J�zsef t�mogat�i: jozefinist�k, c�ljuk: polg�rosod�s, moderniz�l�s

- ellenz�k: hagyom�ny�rz�k, jakobinusok, jellemz�: magyaros �lt�zk�d�s, hazai nyelv haszn�lata→szervezked�s: Martinovics Ign�c (1755-1795) egyetemi tan�r, kiv�gz�s, t�bben b�rt�n pl. Kazinczy, Bats�nyi

�rdekess�g: s�rfelirata egyik „elind�t�ja” a nyelv�j�t�si harcnak (�rk�di-per), ugyanis Kazinczy azt javasolta �lljon a s�reml�ken: „�rk�di�ban �ltem �n is”, ezt a debreceniek nem engedt�k, mert �gy gondolt�k, az �rk�dia szam�rlegel�t jelent, holott Kazinczy itt a M�zs�k lakhely�re gondolt. Gy�z Debrecen, a felirat: „A M�zs�knak sz�zatja /A s�rt is megr�zk�dtatja/S �letet fuvall bel�”. Poeta natus (term�szetes, �szt�n�sen �r, �stehets�g) �s poeta doctus (tud�s k�lt�, tanulja  a verscsin�l�s mesters�g�t) is egyben.

�lete di�h�jban:

Debrecenben sz�letett 1773-ban.1788-ban elv�gezte a gimn�ziumot, majd elkezdte az akad�miai tanfolyamot, 1790-t�l �nk�pz�k�rt vezetett (autodidakta m�don tanulnak nyelveket, � az olaszt, egy�bk�nt besz�l: latin, francia, n�met, g�r�g), m�r ekkor verseket �r, ez�rt elnevezik „Cimbalom”-nak, rendk�v�li tehets�ge miatt r�b�zz�k a po�tai oszt�ly vezet�s�t (sentencia=�kori b�lcsess�g �s pictura=t�j pl. Az estve) versform�ja, de egy�tt pip�zik, v�r�sbort iszik a di�kokkal, s�t kolleg�ir�l �rnak cs�fol�d� verset. Eltan�csol�s�hoz hozz�j�rult az is, hogy leg�tusba (adom�nygy�jt�s az iskol�nak) k�ldt�k Kiskunhalasra, azonban � Pestre ment, ahol l�tta a Martinovics-kiv�gz�st, r�ad�sul a r�b�zott p�nzzel (70 forint) sem tudott elsz�molni. Pozsony→ Di�tai Magyar Musa (�js�g) szerkeszt�se, Kom�rom→ Vajda Julianna, Lilla; �ll�skeres�s: Csurg� 1799-1800 (J�vend�l�s az els� oskol�r�l a Somogyban)→ tank�nyveket �r a di�koknak, meg�rja Az �zvegy Karny�n�t, a Dorotty�t, visszat�r Debrecenbe itt sem tal�l �ll�st, felk�rik Rh�dein� temet�s�n mondjon besz�det, t�d�gyullad�st kap, meghal 1804-ben.

Sorsa: „Az is bolond, aki po�t�v� lesz Magyarorsz�gon” (A m�la Tempef�i)

St�lusir�nyzatok soksz�n�s�ge

poeta natus, poeta doctus

Jellemz� r� a hangnemek sokf�les�ge: fesztelen, d�vaj, pajz�n, realista, filoz�fiai, stb.

-          St�lusszint�zist teremt, �sszegz�je a k�l�nb�z� st�lusir�nyoknak, hat�soknak

-          Soksz�n� sokhang�, formailag rendk�v�l v�ltozatos a k�lt�szete

K�lt�szet�nek r�tegei, a st�lus- �s �zl�sir�nyok hat�sa:

a, de�kos klasszicizmus- iskolai versgyakorlatok hat�sa a Debreceni Reform�tus Koll�giumba, sententia �s pictura pl. Az estve (Rousseau), Konstancin�poly

b, di�kk�lt�szet: kissszer� tartalom g�ny, pl. �da az �rny�ksz�khez

c, n�piess�g: Herder k�zvet�t�s�vel jut el hozz�nk, helyzetdalok: Estve j�tt a parancsolat=Szeg�ny Zsuzsi a t�boroz�skor

d, rokok�: Lilla-dalok, Anakreoni-dalok pl. Tart�zkod� k�relem, A boldogs�g

e, szentimentalizmus: a vil�gb�l, t�rsadalomb�l kitasz�tott ember f�jdalma, term�szetbe menek�l�s – A Mag�noss�ghoz, A tihanyi Ekh�hoz, A rem�nyhez

St�lusir�nyzatok, melyek hatnak r�:                         

1, rokok�:

- k�nnyeds�g, j�t�koss�g, kecsess�g, dekorativit�s jellemzi

- lemond a l�tez�s nagy �sszef�gg�seinek vizsg�lat�r�l

- a mag�nszf�ra fel� fordul, itt megtal�lja az apr� �r�m�k �nfeledt pillanatait

- a j�t�kos, pajz�n erotik�nak nagyon kifinomult v�ltozatait kedveli

- kedvelt m�faja a dal

- XVIII. sz�zadi st�lusir�nyzat, a barokk utols� szakasza

- Franciaosrsz�gban keletkezett, XIV. Lajos uralkod�sa idej�n

- k�nnnyeds�g, j�t�koss�g, b�j, kecsess�g, finoms�g jellemzi

- vonz�d�s az apr�, pici, minat�r dolgokhoz

- nem vizsg�lja a l�tez�s nagy k�rd�seit

- �let�r�m jut kifejez�sre

legf�bb t�rgyk�re: az epeked�, enyelg�, boldog �s viszonzott szerelem, olykor a finoman �rnyalt erotika

jellemz� m�faja a dal

A boldogs�c�m� vers �rtelmez�se

- 1795 el�tt R�za �s Laura szerelmei, a hozz�juk �rt verseket is besorolta Lilla-versekhez, hiszen a szerelem �rz�se nem v�ltozott, csak az alany

- az Anakreoni dalok c�m� versciklusegyik darbja

- a rokok� �let�rz�s kifejez�je, �rad bel�le az �let�r�m, a vid�ms�g, a j�tszi k�nnyeds�g

- a boldogs�g pilanat�t ragadja meg a k�lt�, �s le�rja mindazt, ami sz�ks�ges ennek az �let�z�snek a kiv�lt�shoz: az �z�ki �s lelki �r�m kell�keit sorolja fel (vir�g, szell�, eper, bor, k�ltem�nyek)

- a viszonzott szerelem boldogs�ga tet�zi be az idillt

- a versz�r�sban v�lasz n�lk�l maradt k�rd�sek a boldogs�g id�tlens�g�t, �r�kk� tar� �llapot�t sejtetik

- ide taroz� vers: Tart�zkod� k�relem

2, klasszicizmus

- az embert els�sorban mint gondolkod� l�nyt hat�rozza meg

- az emberi l�t k�rd�sei �rdeklik

- a m�fajok vil�gos elk�l�n�t�se; a hagyom�ny �ltal szembes�tett po�tikai szab�lyok normaszer� betart�sa

- a versgyakorlatok t�pusai: sententia, pictura v�lik k�s�bbi m�veinek szerkezeti fel�p�t�si alapj�v�→ e k�t t�pus vegy�t�s�b�l n� ki Csokonai nagy filoz�fiai k�lt�szete, amelyben a felvil�gosod�s gondolatatit sz�laltatja meg

- kedvelt m�faja a gondolati �da

- a felvil�gosod�s k�t f� ir�nyzat�t k�pvisel� m�ve a Konstantin�poly (Voltaire egyh�zelleness�ge) �s Az estve (Roussau-Vissza a term�szethez!)

- a felvil�gosod�s kor�nak vezet� st�lusa

- meghat�roz� filoz�fiai ir�nyzata a racionalizmus (az �sz tisztelete)

- az embert gondolkod� l�nynek tekintik

- idealiz�lt emberk�p �s eszm�ny�tett sz�ps�g jellemzi

- �rthet�s�g, vil�goss�g, formafegyelem

- a m�fajok pontos elk�l�n�l�se

- a k�lt�i szab�lyok normaszer� betart�sa

- egy-egy t�ma t�bb v�ltozata, c�mv�ltozata (Horatius tan�t�sa)

Az estve elemz�se

- az iskolai v�ltozat c�me: Az estv�nek le�r�sa

- minden baj forr�sa a mag�ntulajdon megjelen�se

- keretes szerkezet� k�ltem�ny, sententia, pictura fel�p�t�s�

- term�szetle�r�s �s t�rsadalomb�r�lat

- a verskezdet term�szetle�r�s, az alkony „lefest�se”, megszem�lyes�t�sekkel, metafor�kkal ,k�lt�i jelz�kkel

- a hanghat�sok hangut�nz�, hangulatfest� szavak �s alliter�ci�k form�j�ban jelennek meg.: „barlangj�ban be�l b�mb�l a mord medve”

- a k�lt� vigasztal�s�rt, lelki szenved�seinek enyh�t�s�rt vonult a term�szetbe

- a sententia t�kr�zi Csokonai keser� t�rsadalomb�r�lat�t: a mag�ntulajdon megejelen�se megsz�ntette az �si egyenl�s�get

- negat�v fest�s m�dszere (Nem..nem…)

- a romlott t�rsadalommal szemben csak a term�szet b�k�je �s harm�ni�ja adhat v�gaszt a sz�mkivetett k�lt�nek

- 4. egys�g: Felid�zi Rousseau: Emil avagy a nevel�sr�l „mert gonosz erk�lccsel senki sem sz�letett”

- versel�se: hangs�lyos, p�ros r�m� 12-es

- formafegyelem �s a k�lt�i m�gond, a csiszolts�g jellemzi a verset

3, szentimentalizmus

- a rokok�t�l els�sorban l�t�lm�nye v�lasztja el; ez az ellent�t a melank�lia (szentimentalizmus) �s az �let�r�m (rokok�) meghat�roz� �lm�ny�ben t�kr�z�dik

- a vil�gb�l, a t�rsadalomb�l kitasz�tott vagy onnan �nk�nt t�voz� ember f�jdalma sz�lal meg e versekben (Vil�girodalom: Goethe: Az ifj� Werther szenved�sei, Magyar: K�rm�n J�zsef: Fanni hagyom�nyai)

- kedvelt m�faja: el�gia

- egyik legfontosabb szeml�letbeli jellemz�je a term�szet �s a term�szeteses�g k�z�ppontba �ll�t�sa

- a versben megsz�lal� �n olyan magasabb rend� boldogs�gra v�gyik, amely messze meghaladja a f�ldi l�tez�s lehet�s�geit

- jellemz� m�vek: A tihanyi Ekh�hoz, A rem�nyhez→ a dal fel� mutat, a vers retorikus fel�p�tetts�g�, eszm�yn �s val�s�g szembe�ll�t�sa

- a felvil�gosod�s kor�nak m�sik st�lusa a klasszicimus mellett

- jelent�se �rzelg�ss�g, �rz�kenys�g

- �sszefon�dik el�bb a rokok� saj�toss�gokkal, k�s�bb a romantik�val→ prerpmantik

- egy�nis�g, �rzelemkultusz

- a figyelem befel�, a szubjektum fel� fordul

- s�v�rg�s, elv�gy�d�s, vallom�sig�ny, bels� kit�rulkoz�s

- fest�i t�jrajz, a term�szet k�z�ppontba �ll�t�sa

- a t�rsadalomb�l kitasz�tott ember f�jdalma fejez�dik ki a m�vekben

- hangulat: borong�s, melankolikus→jellemz� m�faj: el�gia (l�r�ban), lev�l- �s napl�reg�ny (epik�ban)

A tihanyi Ekh�hoz c�m� vers �rtelmez�se

- m�faj: el�gico-�da

- a megsz�l�tott a visszhang, az Ekh�, aki seg�t� nimfak�nt jelenik meg, panasz�t tov�bb�tja

- nem val�di ekh�s-vers, mert itt az ism�tl�s csak aa refr�n szerep�t szolg�lja, egy�bk�nt pedig �j mondanival�val kellene, hogy felt��lt�dj�n a m�sodszorra ism�telt mondat

- a k�lt� saj�t keserves sors�t �ll�tja szembe a F�reden gondtalanul, v�gan mulatoz�k�val (kor�bbi c�m: A f�rdedi parton)

- f� szerkeszt�si elve az ellent�t; a gondtalan, boldog emberekkel �ll szembenaz emberi k�z�ss�gb�l kirekesztett, boldogtalan k�lt�

- saj�t sors�nak keser�s�g�t panaszolja el Csokonai az Ekh�nak, mindezt a szdentimentalizmus eszk�zeivel: „Addig �n itt s�rva s�rok.” Vagy „Jajgat �s s�r elpusztult rem�ny�n/ Egy mag�nos �rva sz�v./Egy mag�nos �rva sz�v.”

- aszentimentalizmus st�lusfordulatai nem puszt�n �tvett elemek, hanem �szinte �s megszenvedett realit�st fejeznek ki

- a k�lt� a rem�nyeit�l megfosztott ember �let�nek kisikl�s�t, k�lt�i p�ly�j�nak der�kba t�r�s�t panaszolja el, mindehhez j�rult m�g Lilla elveszt�se is, amely a mag�n�leti boldogs�g lehet�s�g�t is sz�tz�zta (nem Lill�t okolja, hanem a t�rsadalmat)

- Csokonai azonban fel�lemelkedik sors�nak a nyomor�s�g�n, megsz�nik a panasz�radat, helyette levonja a v�gs� tanuls�got: egyetlen lehet�s�g a mag�nyba menek�l�s a vil�g el�l; Roussau magatart�s�nak k�bvet�se

- versz�r�s: a megb�ntott k�lt� �rdemeinek elismer�s�t a t�voli j�v�t�l v�rja

- ide tartoz� vers m�g A Mag�noss�ghoz c�m� el�gico-�da is

4, n�piess�g

- Herder  n�pk�lt�szet-�rtelmez�se→ megkezd�dik a n�pk�lt�szeti alkot�sok gy�jt�se – Csokonain�l m�g nem tudatos k�lt�i program (majd a romantik�ban Pet�fin�l lesz az)

- a nyersebb, k�znapi, olykor szabad sz�j� nyelvhaszn�lat jellemzi, egyszer� hang, formavil�g

- nem n�lk�l�zi a humort �s a j�t�kos, pajz�n erotik�t

- kedvelt m�faja: dal

- jellemz� m�vek: Szeg�ny Zsuzsi a t�boroz�skor, Szerelemdal a csik�b�r�s kulacshoz

- Csokonai k�lt�szet�ben kezdett�l fogva megjelentek a n�pk�lt�szeti elemek, de m�g nem tudatos m��lt�i programk�nt k�veti

- k�znapoi, egyszer� nyelvhaszn�lat, n�pies kifejez�sek jellemzik

- a n�pdalokat gy�jt� Csokonai n�h�ny vers�ben m�r jelen van a magyar n�pdalok nyelve, �zl�se

- jellemz� m�faj: dal, �letk�p

Szeg�ny Zsuzsi a t�boroz�skor c�m� vers �rtelmez�se

- m�faja helyzetdal; egy parazstl�ny siratja kedves�t, aki elmegy katon�nak

- aa k�lt� hat�sosan �rz�keltei a l�ny� lelki�llapot�t, f�jdalm�t

- a vers p�ros r�mele�see �s a felez� nyolcas verssorok a magyar n�pdalok jellegzetes formavil�g�t id�zik

- a n�pnyelvre jellemz� a sz�haszn�lat: p�ntlik�m, gerlice, Isten hozz�d!

- hasonl� versek m�g: Szerelemdal a csik�b�r�s kulacshoz, J�vend�l�s az els� oskol�r�l a Somogyban

Csokonai k�lt�szet�nek hat�sa

- Pet�fi a v�ndor po�ta alakj�t festi le j�t�kos �letk�p�ben (Csokonai)

- J�kai M�r az �s m�gis mozog a f�ld c�m� reg�ny�ben a k�lt� szem�ly�t is megid�zi

- kora egy�ltal�n nem ismerte el, K�lcsey recenzi�j�ban (kritika) p�riasnak mutatta be, Pet�fi nagyszer� k�lt�nek tartotta, a Nyugat els� nemzed�k�re, f�k�nt Adyra (Vit�z Mih�ly �breszt�se) �s T�th �rp�dra (Invok�ci� Csokonai Vit�z Mih�lyhoz) volt nagy hat�ssal

- Csokonai k�lt�szet�t nemcsak st�lusbeli, hanem m�faji gazdags�g is jellemzi: epikus m�ve a Dorttya v�geposz, �rp�di�sz (eposzt�red�k-elveszett) dr�m�i. A m�la Tempef�i (sz�nm�)�s Az �zvegy Karny�n� �s a k�t szeleburdiak (v�gj�t�k), pr�z�ja: Cs�kok (t�red�k), B�kaeg�srharc (verses szat�ra)- kor�bban Hom�rosz is �rt ilyen c�mmel

- korai hal�la miatt irodalmi terveit csak t�red�kesen tudta megval�s�tani, de �letm�ve �gy is a magyar klasszikusiok sor�ba emelik

- meghonos�tja az ionicus a minore-t 2 r�vid, k�t hossz�, �s a szimult�n versel�st is

Bevezet�s

Csokonai helye a magyar irodalomban:

- A magyar felvil�gosod�s kor�nak kiemelked� k�lt�je, legsokoldal�bb tehets�ge.

- �sszegzi kor�nak minden jelent�s irodalmi ir�nyzat�t

- nagy formam�v�sz volt: a magyaros �s a klasszikus id�m�rt�kes versel�s mellett a r�mes-id�m�rt�kes nyugat-eur�pai versform�kat is v�ltozatosan alkalmazta

- az irodalom mindh�rom nem�ben alkot: a l�r�ban, az epik��ban �s dr�m�ban (legnagyobb siker l�r�ban)