Teréz napi vásár

Bizonyára nem bánta meg, aki október 14-én a giccses műanyag-búcsú helyett a Gyermekek Háza előtti térre látogatott ki. Az immár második alkalommal megrendezett Teréz napi vásár színes programokkal és vásárlási lehetőséggel várta az érdeklődőket.

A vásárban a helyi művészek saját kezűleg készített darabjait lehetett megvásárolni, teljesen jutányos áron, mindamellett a minőség és az esztétika is megemlítendő. A felállított standokon megtalálhatóak voltak a vásárból kihagyhatatlan fonott kosarak, a kerámiatárgyak és a kézzel vert csipketerítők egyaránt. Számos kisgyerek vidáman futkosott a fából faragott kisrepülőjével, vagy autócskájával.

            Meg kell valljam, nem igazán szeretek vásárokba, búcsúkba járni. Ilyenkor az emberek általában tolongnak, ordibálnak, udvariatlanok egymással, és eszeveszetten szórják a pénzt, teljesen felesleges dolgokra. Azonban ez a vásár teljesen más volt. Már érkezésemkor azt a benyomást keltette bennem, hogy itt még én is jól fogom magam érezni. Meglepőnek számít a mai világban, de a rendezvény hangulata hozzásegítette az embereket, hogy visszamenjenek az időben jó néhány évet, és egy igazi, falusi vásárban érezzék magukat! A szervezők népzenei aláfestést biztosítottak, és a Kodály Zoltán Művészeti Iskola növendékei kézműves foglalkozást vezettek a kicsik, és kevésbé kicsik számára. Az apróságok agyagozásban és gyöngyfűzésben próbálhatták ki képességeiket. A foglalkozás-vezető fiatalok készségesen segítettek minden vállalkozó szellemű gyermeknek. A kerámiázó kézműves lányok a harmincadik picinek is mosolyogva mutatták meg, hogyan kell marokedényt gyártani, míg a gyöngyfűzést vezető segítő többtucat karkötőt és gyűrűt kezdett el felfűzni a kicsiknek. Több gyerek vidáman mutogatta művét. A legkreatívabb egy 8 éves kisfiú, Andráska volt, aki egy egész bástyát készített agyagból, katonával, híddal együtt. A legkitartóbb egy kislány volt, aki egyedüliként készített apró gyöngyökből karkötőt,  a legifjabb vállalkozó pedig egy 5 éves, rózsaszín pillangónak álcázott lányka volt.

            Említésre méltó a kulturális programok sokasága, amellyel lekötötték a kilátogató emberek figyelmét. Először a citerazenekar okozott csodás perceket; ők magyar népdalokat adtak elő, természetesen énekkel fűszerezve a szenzációs hangszerjátékot. Később a művészeti intézmény különböző táncegyleteinek munkásságát tekinthettük meg. Akrobatikus rock and roll és néptánccsoportok egymást váltva léptek fel arra a bizonyos, rögtönzött színpadra. A táncosok profi módon mondtak ellent a szélnek, és mutatták be tudásukat.

            Mindent egybevetve egy korrekt, kellemes vásárt állítottak elénk a szervezők. Színvonalas műsorokkal, vidám gyermekprogramokkal és családcentrikus légkörrel. Aki idén ellátogatott ide, valószínűleg jövőre is meg fog jelenni, és hozza az ismerőseit is. Ugyanis bárkit megkérdeztem, mindenki teljes mértékben jól érezte magát, szervező és látogató egyaránt. Én is csak ajánlani tudom mindenkinek, hogy legalább nézzen ki, és tekintse meg a kínálatot. Meglepő, de egyetlen édességes sátor sem volt a környéken, mégsem hiányzott onnan. Tehát ezáltal bizonyított tény, hogy igenis létezhet rendezvény színes, ragacsos-maszatos cukorkák és egyéb nyalánkságok nélkül is.

                                                               Vitéz Ágnes 12.A